2015 november

2015.11.30.

November 22-én a gyülekezeti délután vendége Pálur János orgonaművész, a Budapest-Fasori Református Egyházközség kántora volt. A törökőri gyülekezet 5 éve jutott hozzá egy sípos orgonához, mely felváltotta a több évtizedes harmóniumos, majd elektronikus orgonás korszakot. Az orgona később egy csendes fújtató motort kapott, majd a kopott pneumatikus elemeket készítője – Solti Balázs orgonaépítő – újakra cserélte. A hangszert azóta Sípos István és Nagy Gyula orgonakészítők szakszerű közreműködésével sikerült az istentiszteletek kíséretére még alkalmasabbá tenni, de a hangszeren „avatott művész” a gyülekezet előtt még sohasem játszott. Pálur János, a hazánkban és határainkon kívül egyaránt ismert neves orgonaművész nemcsak ezt vállalta el, hanem azt is, hogy a Nagy Gyula által ugyancsak rendbe hozott zongoránkon is szolgál közöttünk, elsősorban improvizációival. A gyülekezeti délután elején Balássy András a teremtéstörténet első verseit felolvasva a Bibliából nyitó áhítatában a teremtés és a művészi alkotófolyamat közt vont párhuzamot. Pálur János, aki 17 évvel ezelőtt, advent első vasárnapján kezdte meg orgonistaszolgálatát a fasori templomban, arról az öröméről beszélt, hogy adventre teljesen elkészül gyülekezetük megújult orgonája, ahogyan azt 17 évvel ezelőtt megálmodta. Mivel kántorként a prédikációk utáni imacsend alatt már jó pár éve rendszeresen 3-4 perces improvizációkat ad elő az igehirdetés témájára a fasori gyülekezet istentiszteletein, így az első előadott mű ezúttal is a nyitó áhítatra reflektált. A következő egy Bach-darab volt, a Musikalisches Opfer című zenemű egy fúgája – akkori elnevezéssel: „ricercar” –, ami egy II. Frigyes porosz király által adott zenei témára való improvizációból született. Az utolsó megszólaltatott műhöz a hallgatóság a templomból a gyülekezeti terembe vonult, ahol a „Várj ember szíve készen” című adventi ének dallamára hangzott el zongora-improvizáció. Az alkalom szeretetvendégséggel ért véget.