2014 november

2014.11.30.

November 6-án gyűlést tartott a presbitérium. A gyűlésnek két napirendi pontja volt. Elsőként a közegyházi tisztújítás. Ennek során két fordulóra volt szükség, hogy a jelöltek közül minden pozícióra megfelelő jelöltet találjon a titkosan zajló szavazás. A második napirenden belül a presbitérium először a november 22-én tartandó toronyavatási ünnepség, valamint a hálaadó istentisztelet előkészületeiről hallgatott meg beszámolót. A presbitérium harminc meghívót tervez kiküldeni a gyülekezet területén működő iskolák, óvodák vezetőinek, a három érintet kerület polgármesterének, önkormányzati képviselőknek, kisegyházak illetékeseinek, Lajos atyának, a Lisieux-i Kis Szent Teréz plébánosának és más egyházi vezetőknek. Készül az énekkar, vannak jelentkezők rendezőnek és szendvicskenésre, konyhai segítésre. A fiatalok plakátozni fognak a Tetrisz foglalkozás keretében. Ezután a presbitérium jóváhagyta a felújítással kapcsolatos pótmunkák költségeit.  Mint kiderült, váratlanul sort kellett keríteni a tető szélének bádogozására, ez 800 ezer forintba került, 200 ezerért új tetőablakokat építettek be, 100 ezer forintot fizettünk az udvaron felhalmozott szemét, a tetőcserepek elszállításáért és a kert rendezéséért. A testület megállapodott abban, hogy amint feláll az új egyházmegyei hivatal, kérni fogjuk, hogy ezzel az 1,1 millió forinttal emeljék meg az építési segély összegét. Pótköltségvetésre nincs szükség, mert a pótmunkák plusz költségei nem haladják meg a költségvetés 10 %-át. Bejelentés hangzott el a hátsó homlokzat felújítási munkálatainak elkezdéséről. (D.S)

November 22-én, délután két órakor, a zsúfolásig telt templomban, végre sor kerülhetett a régen várt toronyavató istentiszteletre és ünnepségre. A toronyszentelő imát Simonfi Sándor esperes mondta, igét, Lukács evangéliumának 16 fejezetének 19-31. verse alapján Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke hirdetett. A jeles vendégeknek, mindazoknak, akiknek a gyülekezet sokat köszönhet, Balássy András nagytiszteletű és dr. Nagy Sándor főgondnok úr emléklapot adott át. A délután szeretetvendégséggel zárult.

November 23-án lelkipásztorunk októberi bizonyságtételét is viszonozva a gazdagréti gyülekezet lelkésze, Lovas András Ef 1,25-23 alapján hirdette Isten igéjét a vasárnapi istentiszteleten és megkeresztelte a lelkészházaspár legkisebb gyermekét, Balássy Johanna Katalint. Keresztelői prédikációjában kiemelte: Jézus Krisztus hatalma, hogy életet ad, ezért a keresztelő a hálaadás és a hitvallás alkalma, egyúttal a gyülekezetbe befogadás ünnepe. A lelkipásztor és felesége ugyanis – mint Isten gyermekei, édesanya és édesapa – a gyülekezet tagjai, a keresztyén gyülekezet, a misszió és a lelkész családja pedig Jézus Krisztusé, nem a lelkészé. A Heidelbergi Káté szavaival: „mind testestül, mind lelkestül, úgy életemben, mint halálomban nem a magamé, hanem az én hűséges Megváltómnak, a Jézus Krisztusnak tulajdona vagyok.” Cz.A.)