2013 november

2013.11.30.

November 1-jén gyülekezetünk vállalkozó szellemű fiataljai Balássy András lelkipásztor vezetésével kerékpár túrára indultak, s egészen a Szentendrei-sziget északi csúcsáig jutottak. A remek hangulatú napról beszámolót olvashatnak a decemberi Törökőrben.

November 3-án elhunyt Berkovits Jenőné, aki katolikusként volt a MÁV telepi istentiszteletek hűséges látogatója és adakozója. 70 évesen szólította magához az Úr. Testvéri szeretettel búcsúzunk tőle november 27-én negyed egykor az Új Köztemetőben. „Áldott az Isten, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja, az irgalom Atyja és minden vigasztalás Istene, aki megvigasztal minket minden nyomorúságunkban, hogy mi is megvigasztalhassunk másokat minden nyomorúságban, azzal a vigasztalással, amellyel Isten vigasztal minket.„ (2Kor 1,3–5).

November 7-én ülést tartott a presbitérium. A gyülekezet élete ugyanis, ahogy az lenni szokott, eltért a finanszírozás megtervezett formájától, ezért a költségvetést, az előírásoknak megfelelően, a valósághoz kellett igazítani. Minthogy a büdzsé több ponton is változott, a részletekről az előterjesztő nagytiszteletű úr ad felvilágosítást az érdeklődőknek. Ezek közül a legjelentősebb, és komoly következményű tétel az az 500 ezer forint, amit a Józsefvárosi Önkormányzat pályázatán nyertünk a templom tornyának és homlokzatának felújítására. Az összeg a 200 ezer forintos önrésszel együtt már elegendő lehet a munkálatok elvégzésére, amelyeket egyébként az idén nemcsak meg kell kezdeni, de a pályázati kiírás értelmében be is kell fejezni. A pótköltségvetést a presbitérium egyhangúlag elfogadta. A testület a továbbiakban meghallgatta nagytiszteletű úr tájékoztatóját a 2014-es Holocaust év zuglói rendezvényeiről, a programban való részvételi lehetőségekről, és kifejezte azt a véleményét, hogy gyülekezetünk ebben leginkább az egy-egy eseményhez szükséges közösségi tér biztosításával vehet részt. Dr. Nagy Sándor főgondnok úr bejelentette, hogy perünk október 22-i tárgyalása során ügyvédünknek, dr. Horváth Györgynek nem sikerült elérnie az ellenünk érvelő szakértő kizárását. Ha a bíróság elfogadja az ő – lapunkban is ismertetett véleményét, akkor előreláthatólag fellebbezünk. A további kiadásokat ügyvédünk megelőlegezi abban a biztos tudatban, hogy a pert végül is megnyerjük.

November 24-én gyülekezeti délután tartottunk. A program a 96. zsoltárral kezdődött, majd imádság után áhítatában nagytiszteletű úr a 92. zsoltárt idézte: „Énekeljetek az Úrnak új éneket; énekelj az Úrnak te egész föld!”. Mint mondta, sokan idegenkednek az újtól, míg sokan úgy gondolják, csak az új, eddig sosem hallott dicséretek emelhetnek fel bennünket. A két szélső álláspont vitája azonban a lényeget, hogy Isten tetteit újra meg újra el kell mondanunk, hogy szüntelenül hirdetnünk kell a szabadítást, nem érinti. Utalt arra, hogy abban, amire a zsoltáros buzdít, fontos szerepe van a nyelven túli nyelvnek, a zenének. Az énekkar szolgálatát követően nagytiszteletű úr vendégünket, Máté Győzőt, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának Dohnányi Ernő-díjas szólóbrácsását köszöntötte. Máté Győző bemutatta hangszerét, egy 1614-ből való darabot, Zanetto Amati munkáját. Beszélt a hegedű és a brácsa különbségeiről, arról, hogy kell egy brácsán játszani, mi mindenre alkalmas, mit tud zenekari vagy szóló instrumentumként. Jellemezte a francia és a német muzsikát, s azokat a zeneszerzőket, Maurice Raveltől Paganinin át Johann Sebastian Bachig, akikhez leginkább vonzódik, s akiknek egy-egy munkáját közben el is játszotta. Történeteket idézett fel, anekdotákat mesélt, kérdésekre válaszolt, derűsen mozgalmas estét szerezve az egybegyűlteknek. Az eseményt szeretetvendégség zárta.