Dr. Dibuz Sarolta: Miért szeretem Törökőrt?

Amikor elmentünk megnézni az éppen felépült házakat a Százados úton, az első, amit megláttam, a törökőri gyülekezet otthona volt. Éppen vártam a második gyermekemet, nagyon megörültem, hogy nem kell messze járnom, templom van ilyen közel az új lakáshoz.

Miután Olivér fiam egy éves lett elkezdtünk rendszeresen járni a gyülekezetbe, elsősorban (akkor még) kicsi lányommal, Dorkával, aki minden vasárnap szorgalmasan jött velem. Őt Czanik Zsuzsanna sok szeretettel megtartott gyermek istentiszteletei, engem az esperes úr tartalmas igehirdetései és természetesen az igei útmutatás tartott meg Törökőrön.

Aztán hívtak az énekkarba. A gyerekek születése előtt is énekeltem kórusban, akkor a pesterzsébeti központi gyülekezet énekkarában. Azonnal igent mondtam.

Azóta is bámulom, ahogy ez a maroknyi ember működik. Isten csodálatos kegyelmén kívül a karnagyunknak, Körber Tivadarnak köszönhetjük, aki nemcsak mély szakmai hozzáértéssel, de sok türelemmel és nagy kitartással tartja a próbákat, és hisz csapatunkban, hogy meg tudjuk csinálni, el tudjuk énekelni a darabokat. Persze nagyon sok múlik azokon, akik jól értenek a kottához, zeneileg képzettek. Nem is csodálkozom már azon, hogy az Úr újra meg újra küld olyanokat, akik zenei felkészültségükkel is fontos támaszaivá válnak az énekkarnak. Szeretem ezt az énekkart, és vele szeretem Törökőrt is.

Azután jött egy új feladat, presbiternek választottak. Ahogy az idő múlik, és egyre jobban beletanulok a presbiteri szerepbe, érzem, hogy mekkora felelősség, és ugyanakkor mekkora öröm részt venni a gyülekezet jövőjének tervezésében, részt venni formálásában,megvalósításában, és látni hétről hétre a fejlődést. Mert, Istennek hála, mindig előrébb jutunk valamiben, s ez az egész így megint valami olyasmi, ami nagyon sok szállal köt Törökőrhöz.

Mióta Balássy András vette át a gyülekezetet, felpezsdült a gyülekezeti élet. Kirándulások, filmklub, filmhét, gyermektáborok, Biblia-kiállítás, vagy inkább bemutató, gyülekezeti hétvége. Ki ne szeretne olyan gyülekezetbe járni, ahol épülhet a tartalmas programokon, és ahol szeretettel és figyelemmel veszik körül, ahol mindenki megtalálhatja a neki tetsző gyülekezeti alkalmat? Ezeken az alkalmakon sok a tennivaló, épp úgy, mint a templom körül. Azt is szeretem a törökőri gyülekezetben, hogy mindig akad segítő kéz, sokan nagyon sok mindent tesznek a közösségért, és ez egészen biztosan rájuk is olyan hatással van, ami erősíti a közösséghez tartozás érzését. Ez a kicsi gyülekezet akár egy nagy család. Hát hogyne szeretném?

Bélyegkép
Dr. Dibuz Sarolta